Mennyi kompromisszumot kell kötni, egy kiskerekű városi kerékpárral?

Sokak fejében, egy kiskerekű városi kerékpár láttán az ugrik be, hogy biztosan lassabb, nehezebb tekerni, illetve “tuti szétráz a magyar utakon”. Jellemzően úgy, hogy nem is próbálták még a mai, modern kiskerekű bringákat. Sok esetben a régi, kemping biciklivel 30-40 éve szerzett tapasztalatok alapján. Pedig azóta elképesztő fejlődésen ment át a kerékpár ipar.

Ráerősített az a trend is, ami a mountain bike sportban végbement, azaz hogy egyre nagyobbak lettek a kerék átmérők. Már ott is megoszlanak a vélemények, hogy kell-e a 29-es, vagy a kisebb 27,5 colos az optimális. Na de egy olyan kerékpárosnak, aki városi közlekedésre, vagy hétvégi kirándulásra, főleg aszfalton használja kerékpárját, kell-e a nagyobb kerék? Erre a kérdésre próbálunk választ adni az alábbi szempontok alapján.

*Fontos, hogy az összehasonlításokhoz ugyanolyan kategóriájú és minőségű kerékpárokat feltételezünk, azaz nem egy 1 milliós karbon országútit hasonlítunk egy acél vázas kemping biciklihez, hanem városi bringát városihoz, megegyező kategóriájú alkatrészekkel.

Gyorsaság – mennyire könnyű tekerni?

Rögtön egy elég nyomós érv: a kerékpáros sebességi rekordokat is rendre kis kerekű bringákkal állítják fel!

Gyorsaságunkat a kerékpáron alapvetően a kerékpár súlya/tömege, a különböző ellenállási tényezők és persze a “lábunk” határozza meg.

Egy kiskerekű városi kerékpár súlya jellemzően kisebb, vagy hasonló, mint egy azonos kategóriájú nagykerekű bringáé.  Az alkatrészeknél és a váznál sincs szignifikáns eltérés, ami nem versenyszerű felhasználásnál számítana (ha pl. mindkettő alu). A jelentősebb különbséget, ami érezhető is a mindennapokban, a kerekek tömege jelentheti. Anélkül, hogy mélyebben bele mennénk a fizikába ebben a posztban, a kisebb kerék = kisebb forgó tömeg. A kisebb tömeget pedig kisebb erővel lehet felgyorsítani. A nagyobb tömeg ugyanakkor jobban tartja a megszerzett sebességet. Ez annyit jelent, hogy a városi környezetben a sűrűbb elindulás-megállásnál inkább a kisebb kerék lehet a jobb. Túrázásnál a nagyobb. Ugyanakkor ezek a különbségek olyan minimálisak, amit az átlag kerékpáros nem is érzékel valószínűleg, mert nem több száz km-es túrákra megy és nem időre teker.

A másik téveszme, hogy “ha kicsi a kerék, akkor biztosan nagyon kell pörgetnünk a lábunkat, ha gyorsabban akarunk menni”. Ez csak és kizárólag az áttételen múlik. Ha a kisebb kerék mellé nagyobb első lánckereket raknak, máris meg van oldva a dolog.

Az erre a blog bejegyzésünkre érkezett, szintén téves Facebook hozzászólás:

 

Összefoglalva: nem kell félni attól, hogy a kisebb kerék miatt nehezebb lesz tekerni és lassabbak leszünk. Ha ugyanabban a pozícióban tekerünk – ugyanakkora a légellenállásunk – és ugyanolyan minőségű alkatrészeink vannak – pl. ugyanolyan gördülési ellenállású a gumi – akkor a különbség nem érzékelhető a kis és nagykerék között. 

Elektromos kerékpárok (Pedelec) esetében a kisebb kerék sokkal jobban gyorsul!

Egy 20 colos kereket kb. 40%-al jobban gyorsít ugyanaz az elektromos motor, mint egy 26 colos kerékpárt! Mivel a pedelec szabály szerint a rásegítés maximum 25 km/h-ig lehetséges, így a végsebességben nem lesz különbség kis és nagykerék között. Persze csak saját erőből gyorsabban is lehet tekerni, de ezt úgyse nagyon akarja ezeken a kerékpárokon egy átlagos felhasználó. Egyrészt mert elég intenzív tekerést igényel, másrészt jellemzően elég a kényelmes 26-27 km/h-ás tempó.

Kényelem

Az egyik félelem, hogy a kis kerék jobban ráz. A másik, hogy nincs akkora hely, nem olyan kényelmes mint egy nagykerekű bringa.

 

 

 

 

 

A geometriája – egy minőségi gyártó kiskerekű kerékpárjának – magasabb embereknek is megfelelő, a nagykerekű kerékpárokkal megegyező hely kínálattal rendelkezik. Megvan a kellő nyereg-kormány távolság és nem verjük bele a térdünket a kormányba tekerés közben. Sőt, az igazán profi kerékpárnál testreszabható az ülés pozíció. Állítható a kormány, illetve a nyereg magasság és távolság. Így nincs hátrány a nagykerekű bringákkal szemben.

 

 

 

Nézzük mennyivel ráz jobban a kis kerék, ha ismét azt feltételezzük, hogy ugyanaz a felszereltség. Például ugyanaz a gumi van rajtuk, ugyanarra a nyomásra fújva, és ugyanúgy merev mindkét bicikli (nincs teleszkóp). Ebben az esetben amikor leugratunk egy járdáról, nem lesz semmi különbség, azaz a rugózás megegyezik.

Mi van akkor, ha rossz minőségű úton tekerünk. Itt jön elő a nagyobb kerék előnye, hogy bizonyos méretű kátyúkon átgördül, ahol a kis kerék már “döccen”. Ez viszont a gyakorlatban előforduló nagyon kevés gödör esetében igaz. Alábbi képen, 26 és 20 colos kerekeket hasonlítva például, egy kb. 5 cm mély gödörnél, csak a 31- 33 cm közötti hosszúságuaknál van a nagyobb keréknek előnye. Mindössze 2 cm a diferencia, ami nagyon ritkán előforduló előny a nagy kerék javára. Az is tény, hogy picivel meredekebb szögben “ugrik fel” egy bukkanóra a kisebb kerék, de ez sem jelentős különbség.

A gyakorlatban elmondható, hogy amikor áthajtunk egy csatornán, villamos sinen, vagy javított útfelület miatti bukkanón, akkor nem igazán van különbség. Ha földúton tekerünk, vagy macskaköves úton, akkor jelentkezik némi különbség a kis és nagykerekű városi kerékpár között, de nem óriási.

Jó megoldás a rugós nyeregcső, ami emelheti komfortunkat, hogy ne üsse meg annyira hátsónkat egy döccenés. Az első teleszkóp jellemzően már nem jár akkora előnnyel egy városi bringán, mint amekkora kompromisszumot igényel: nagyobb súlyt, hatékonyság vesztést a tekerésben és térfogat növelést jelent (utóbbi az összecsukható kerékpároknál hátrány leginkább). Ha jellemzően rossz útfelületen tekerünk érdemesebb ballonosabb gumikat választani, ami jobban rugózik. Nagyobb komfortot nyerünk vele, mint amit gyorsaságban vesztünk – persze megint azt feltételezve, hogy nem a versenyzés a célunk.

Irányíthatóság, stabilitás

Ha valaki próbált már különböző kerékméreteket, akkor tudja, hogy a nagyobb kerék lassabban, komótosabban fordul, a kisebb pedig fordulékonyabb és direktebb a kormányzás. Városi környezetben, kifejezetten jó a kisebb kerék fordulékonysága, amikor pl. lassú haladásnál kell manőverezni. A nagyobb kerék jobban tartja az egyenest, de ez főleg nagyobb sebességnél – az átlag embernek kényelmes tempó felett – számít a stabilitásban.

Egy igazán jó városi kerékpár, vagy trekking bringa esetében, egyik kerékméret sem csökkenti a tekerés élményét és csak pár perc megszokást igényel az irányítás miután ráültünk!

A stabilitásnál viszont van két nagyon fontos dolog – a jó minőséget alapul véve – amire oda kell figyelni a kis kerekeknél! Az egyik, hogy mennyire lehet kicsi az a kerék, a másik pedig a tengelytáv. Ez a két dolog nagyon jelentős hatással van a stabilitásra és össze is függnek. Ha túl kicsi a kerék méret és rövid a tengely táv, akkor nagyon instabil lesz a bicikli. A megfelelő tengelytáv mellett a 20 colos kerékméret az  a minimum, ami még nem megy az irányíthatóság és ezáltal a tekerés élményének rovására. Ezt ki is lehet próbálni a gyakorlatban úgy, hogy megpróbálunk elengedett kormánnyal, vagy a nyeregből kiállva tekerni. Egy jó geometriájú 20 colos kerekű biciklin még megvalósítható az elengedett kezes, illetve állva tekerés.

Összegzés

A fentiekből kiderül, hogy nem igényel jelentős kompromisszumot a kis kerék egy városi kerékpár esetében. Van egy kategória, ahol viszont kifejezetten előny – a fent említett elektromos bringák mellett- ez pedig az összecsukható kerékpár. Sokkal nagyobb az az előny, ami az egyszerűbb szállításkor és tároláskor jelentkezik, mint amilyen kompromisszumot némely esetben igényelhet a kisebb kerékméret.

Próbáld ki egy TOP gyártó kiskerekű bringáját, hogy elhidd!

Lehetőséged van ingyenesen kipróbálni a különböző kerékméreteket, csak egyeztess időpontot. Fél óra alatt teljesen képbe kerülhetsz, hogy érdemes-e kis kerekű bringát választanod, vagy inkább a nagykerekű a megfelelő számodra.